Olvasnivaló


Modern farizeus-vámszedő sztori

  

   *Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik fiatal, a másik idős. A fiatal megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: életunt, panaszkodó, vagy mint ez az idős is: csak megszokottságból imádkozó, kákán is csomót kereső. Új énekekkel dicsérlek nap mint nap, elmegyek minden konfira. Az idős pedig térdre borulva, szinte magába roskadva így szólt: Istenem, elfáradtam a hitharcban, légy irgalmas hozzám. Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.
   Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik idős, a másik fiatal. Az idős meghajtotta fejét, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: könnyelmű, vagy mint ez a fiatal is: pillanatnyi hangulatok mozgatta, a gyülekezeti élet rendjét nem ismerő. Egész életemben tiszteltem nevedet, naponta imádkozom gyermekeimért és unokáimért. A fiatal pedig az előtérben állva, még hátul sem akart leülni, hanem csendben így szólt: Isten, látod, milyen üres nélküled az életem, légy irgalmas hozzám. Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.


   * Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik karizmatikus, a másik konzervatív. A karizmatikus felemelte kezét, és így imádkozott: Isten, dicsőítelek téged, hogy nem vagyok olyan, mint a többiek: Szentlelked kenete, áldásod nélküli, látszat hívő, vagy mint ez a konzervatív is. Böjtölök, éjszakákon át imádkozom, naponta bizonyságot teszek az embereknek. A konzervatív pedig távol állva, még fejét sem akarta felemelni, így szólt: - Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!- Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.
   Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik konzervatív, a másik karizmatikus. A konzervatív kezét összekulcsolva megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: érzelmektől hajtott, csak szájjal dicséretet mondó, újdonságokat hajhászó, vagy mint ez a karizmatikus is. Ismerem igédet, a Baptista hitvallást, segítem a rászorulókat. A karizmatikus pedig távol állva, könnyes szemmel így szólt: Isten, megérintettél, és most egész életem átformáló munkádra vár. Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.


   * Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik presbiter, a másik vállalkozó. A presbiter időben érkezett és csendben így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: a vasárnapot ágyban töltő, megbízhatatlan, vagy mint ez a vállalkozó is. Szolgálok neked, látogatom az időseket, néped gondja- baja a vállamon. A vállalkozó pedig megkésve és fáradtan, fejét a padra hajtva így szólt: Isten, szétfolynak dolgaim, légy irgalmas hozzám. Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.
   Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik vállalkozó, a másik presbiter. A vállalkozó megkereste helyét, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: akiknek csak beszédben áll Isten országa, az élet sűrűjében tapasztalatlan, vagy mint ez a lelkipásztor/presbiter is. Üzleti dolgaimat Igéd szerint végzem, és az én adományaimból épült ez az imaház. A lelkipásztor/presbiter pedig felment a szószékre, és csendben így szólt: Isten, nem vagyok méltó, hogy Igédet hirdessem, de fogadj el irgalmadból. Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.


   * Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik újonnan megtért, a másik régi hívő. Az újonnan megtért örömmel jött, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: boldogtalan, céltalan, vétkek között élő, vagy mint ez a régi hívő is. Megtértem, bemerítkeztem, Igéd naponta szól hozzám és irányt mutat. A régi hívő pedig szokásos lépteivel jött, és magában ezt az éneket dúdolta: - Üres kézzel menjek-é el, s álljak úgy az Úr előtt?-  Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.
   Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik régi hívő, a másik újonnan megtért. A régi hívő megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: tékozló, Igéd mélységeit nem ismerő, vagy mint ez az újonnan megtért is. Próbára tettek nehéz időkben, és nem tagadtalak meg, megbecsülnek testvéreim is. Az újonnan megtért pedig a hátsó padban ült le, és szemét egyszerűen behunyva egy pillanatra így szólt: Isten, friss fogadalmaim a kísértések között pillanatok alatt szétporladtak, légy irgalmas hozzám. Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.


Gyakran megkérdezik az emberek a vallások képviselőit: Ha van Isten, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely sújtja világunkat, benne a sok ártatlan embert és gyermeket? Az alábbi interjú találó választ ad a kérdésre.
Billy Graham leányával készítettek interjút az egyik rádióműsorban, amelyben Jane Clayson riporternő megkérdezte őt az utóbbi idők borzalmas eseményeivel kapcsolatban: Hogyan engedhette meg Isten, hogy ilyenek történjenek?
Anne nagyon mély, éleslátásra utaló választ adott:
Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk történik, ám évek óta azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, a kormányunkból, és távozz az életünkből. És Ő, amilyen gentleman, csendben hátrahúzódott. Miképpen várhatjuk el Istentől, hogy áldását és védelmét adja, ha egyben arra szólítjuk fel, hogy hagyjon bennünket békén?
O Hare (akit meggyilkoltak, testét nemrég találták meg) panaszkodott, hogy nem akar imádságot az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben.
Azután valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát iskoláinkban: a Bibliát, amely azt mondja: ne ölj, ne lopj és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. És mi azt mondtuk, rendben. Azután dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenekeljük el a gyermekeinket, ha rosszul viselkednek, mert a kis személyiségük megsérül, és lerombolhatjuk önbecsülésüket (Spock fia öngyilkos lett). És mi azt mondtuk, egy szakember biztosan tudja, miről beszél, és azt mondtuk, rendben.
Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok és az osztályfőnök jobb, ha nem fegyelmezik a gyermekeinket, amikor rendetlenül viselkednek. És az iskola vezetői azt mondták, hogy a tanárok inkább meg se érintsék a diákokat, nehogy ezzel rossz reklámot csináljunk az iskolának, és semmiképpen sem akarjuk, hogy bepereljenek bennünket. És mi azt mondtuk, rendben. Aztán valaki azt mondta, hagyjuk, hogy diáklányaink abortuszt végezhessenek, ha akarnak, és nem kell, hogy ezt elmondják szüleiknek. És azt mondtuk, rendben.
Aztán egy bölcs vezető azt mondta, mivel a fiúk fiúk, és úgyis meg fogják tenni, adjunk fiú diákjainknak annyi óvszert, amennyit akarnak, és nem kell, hogy erről szüleiknek beszámoljanak. És azt mondtuk, rendben.
Aztán valaki, az általunk jelentős posztra megválasztottak közül azt mondta, hogy nem számít mit teszünk a magánéletben, ha elvégezzük a munkánkat. Újból egyetértve velük, azt mondtuk, nem számít mit tesz valaki (beleértve az elnököt is) a magánéletben, amíg van munkánk és a gazdaság jól működik.
Aztán valaki egyre tovább lépett ebben a csodálatban, és meztelen gyermekek képeit publikálta, majd tett még egy lépést, és ezeket elérhetővé tette az interneten. És mi azt mondtuk: rendben, a szabad szólás joga ezt lehetővé teszi számukra.
És aztán a szórakoztatóipar azt mondta, csináljunk tv-műsorokat és mozifilmeket, amelyek az erőszakot, az erkölcstelenséget és a tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk olyan zenefelvételeket, amelyek bátorítanak a nemi erőszakra, a kábítószer-fogyasztásra, a gyilkosságra, az öngyilkosságra és a különböző sátáni témákat dolgozzák fel. És mi azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is rossz hatása, és különben sem veszi senki komolyan, úgyhogy, csak hadd menjenek.
Most pedig feltesszük magunknak a kérdést: miért nincs a gyermekeinknek lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között, és miért nem okoz nekik problémát, hogy megöljék az idegeneket, osztálytársaikat, saját magukat? Talán, ha elég hosszan és keményen gondolkodunk rajta, ki tudjuk találni. Azt hiszem, elég sok köze van mindennek ahhoz a mondáshoz, hogy amit vet az ember, azt aratja.
"Kedves Isten, miért nem mentetted meg azt a kislányt, akit megöltek az osztályban? Tisztelettel, egy Érintett Tanuló" És a válasz?
"Kedves Érintett Tanuló! Ki vagyok tiltva az iskolából. Tisztelettel: Isten."
Furcsa, milyen egyszerű az embereknek kivetni, kidobni Istent, zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani üzenetét, aztán csodálkoznak, miért megy a világ a Pokolba.
Furcsa, mennyire elhisszük, amit az újságok írnak, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond. Furcsa, hogyan mondhatja valaki Hiszek egy Istenben”, miközben a Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz az Istenben! Furcsa, milyen gyorsan készek vagyunk az ítélkezésre, és mennyire nem a megítéltetésre. Furcsa, milyen gyorsan továbbküldjük a viccek ezreit és azok bozóttűzként terjednek a köztudatban, de ha az Úrról szóló üzenetekkel tesszük ezt, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt továbbítanák. Furcsa, hogy az erkölcstelen, obszcén, durva és vulgáris dolgok szabadon áramlanak a világhálózaton, miközben az Istenről való nyilvános beszédet elnyomják az iskolákban és a munkahelyeken. Furcsa, hogyan lehet valaki Krisztusért lángoló vasárnap és láthatatlan keresztény a hétköznapokban.
Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint az, hogy mit mond Isten felőlem! Gondolkozol?
Add tovább az üzenetet, ha úgy gondolod, hogy megéri! Ha nem, akkor csak szabadulj meg tőle. Senki sem fogja megtudni, hogy ezt tetted. Azonban, ha kidobod ezt az elmélkedést, akkor ne panaszkodj arról, hogy milyen rossz bőrben van ez a világ!




Máté 6: 9–13

         Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy…

         Igen?

         Kérlek, ne zavarj, imádkozom.

         De te megszólítottál!

         Én téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy…

         Újra megszólítottál.

         Mit csináltam?

         Megszólítottál. Azt mondtad: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy. És itt vagyok. Mit akarsz?

         Ezt nem gondoltam komolyan. Csak elkezdtem mondani a reggeli imádságomat. Minden reggel elmondom a "Miatyánk"-ot Ezután mindig jól érzem magam. Olyan érzés ez, mintha elvégeztem volna a kötelességemet.

         Jó, akkor mondd tovább!

         Szenteltessék meg a Te neved!

         Egy pillanat. Mire gondolsz?

         Ez azt jelenti, azt jelenti… Ó, édes Istenem, nem tudom, mit jelent! Honnan is tudnám? Ez egyszerűen az imához tartozik. Különben mit is jelent ez?

         Tiszteletet, szentséget, mindenek felett dicséretet és csodálatot.

         Jól hangzik. Eddig sohasem gondoltam erre.
Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben úgy itt a Földön is.

         Komolyan gondoltad?

         Természetesen, miért ne?

         És mit tettél ennek érdekében?

         Ennek érdekében? Semmit, úgy hiszem. Sokszor gondolkozom, milyen szép lenne, ha Te itt lent mindent a kezedbe vennél úgy, ahogyan azt ott fent teszed.

         Te talán nem vagy a kezemben?

         Igen…, járok a gyülekezetbe…

         Nem ezt kérdeztem. Hogyan állsz heveskedéseiddel, a türelmeddel? Ezekkel mindig gondod van, nem? És hogyan gazdálkodsz a pénzeddel? Mindig minden csak neked kell? Milyen könyveket olvasol? Mit nézel a tévében?

         Ne mondd ezt nekem! Vagyok én is olyan jó, mint mások a gyülekezetünkben.

         Bocsánat, azt hittem, hogy azt kéred, legyen meg az akaratom. Ha ezt tényleg így gondolod, akkor csiszolnom kell rajtad, és e szerint cselekednem.

         Igen, természetesen. Tudom, vannak problémáim. Miután emlékeztetsz, eszembe jut egy pár dolog.

         Nekem is.

         Eddig ezeken nem sokat gondolkoztam, de azért szívesen megszabadulnék tőlük. Őszintén szólva, szívesen lennék szabad.

         Jó. Most, hogy előbbre jutottunk, dolgozzunk együtt! Biztosan lesznek győzelmeink, és büszke lehetek majd rád.

         Igen, Uram, de nekem még be kell fejeznem ezt az imádságot. Ma ez sokkal több időt vesz igénybe, mint általában szokott.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!

         A kenyered megvan! Csak segítene, ha az evésben is mértékletes lennél!

         Ez már mindig így lesz? Kritizálsz? Csak teljesítem vallásos kötelességemet, és egyszer csak úgy hirtelen megszólítasz, és a gyengeségeimre emlékeztetsz!

         Az imádság veszélyes dolog. Azzal hozzám fordulsz. Kérdéseket teszel fel. Ezáltal teljesen más ember lehetsz. Inkább szeretném nyomatékosabbá tenni, hogy tarts ki az imádságban! És hogy van tovább?

         … Merjem tovább mondani?

         Mit nem mersz elmondani? Mitől félsz?

         Már most tudom, mit fogsz válaszolni.

         Előbb azért csak folytasd!

         Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!

         Mi van a szomszédoddal?

         Tudtam, hogy ezzel fogsz jönni! De hát a szomszéd hazugságokat mondott rólam, és emiatt mások a családomról pletykálnak. Még a pénzt sem adta meg, amivel tartozik. Megesküdtem, hogy ezt nem hagyom annyiban!

         Akkor mit jelent a te imádságod?

         Nem gondolom komolyan.

         Legalább őszinte vagy. De jónak találod azt, hogy másokra haragszol.

         Nem, de talán akkor jobban leszek, ha a bosszúm betelt. Azt fogja legalább kívánni, hogy sohase legyen a közelünkben.

         Számodra ez nem lesz jobb, hanem rosszabb. A bosszú ugyanis nem tesz boldoggá. Gondold meg, mennyire boldogtalan vagy most. De én mindent megváltoztathatok.

         Meg tudnád tenni? De hogyan?

         Bocsáss meg a szomszédodnak, hiszen én is megbocsátok neked. A szomszédodnak is le kell rendezni a gyűlöletét, a bűneit. De te szabad leszel, ha megbocsátasz, és a szívedben békesség lesz.

         Ó, igazad van! Neked mindig igazad van! Belátom, fontosabb, hogy a veled való kapcsolatom rendben legyen, mint a bosszúvágyam a szomszédommal szemben. De… …Na, jó. Megbocsátok. Segíts neki is, hogy megtalálja a helyes utat, Uram! Ha most őrá gondolok, nyomorúságosan érezheti magát, mint mindenki, aki állandóan rosszat tesz másoknak. Kérlek, mutasd meg neki is valamilyenmódon a szabadulást!

         Na látod! Így talán nem sokkal jobb? És hogy vagy most?

         Tulajdonképpen egészen jól. Azt hiszem, ha ma este lefekszem, ez lesz az első alkalom, hogy nem leszek rettenetesen túlfeszített, mint eddig. Talán még jobban is fogok aludni.

         Még nem fejezted be az imádságodat.

         Igen, igazad van. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

         Jó, akkor ezt is megteszem. De kerülj minden olyan dolgot, ami kísértésbe vihet.

         Mire gondolsz?

         Ne kapcsold be a tévét, mielőtt át nem gondolod, mit akarsz megnézni, és érdemes-e! gondold át, hogy osztod be az idődet, kikkel barátkozol, miről beszélgettek! Gondolkozz el azon, mi az, ami számodra becses és értékes az életedben! Mindenekelőtt arra kérlek, ne csak a szükség idején fordulj hozzám!

         Az utolsó mondatot nem értettem.

         De hát ezt olyan sokszor megteszed! Valahogy belekerülsz a nehézségekbe vagy egy rossz helyzetbe, és akkor hozzám szaladsz és ezt mondod. "Uram, kérlek segíts ki ebből, soha többé nem csinálok ilyet." Emlékszel ezekre?

         Igen, Uram. Szégyellem magam, sajnálom.

         Mindig megőriztelek. De te megtartottad az ígéreteidet?

         Nem, a legtöbb esetben nem. Eddig mindig azt hittem, meg tudom tenni azt, amit akarok, ha a "Miatyánk"-ot elmondom. Például ezt a mai beszélgetést nem veled terveztem

         És hogyan folytatódik az ima?

         Tied az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen.

         Tudod, milyen dicsőség lehetne ez? Minek örülnék igazán?

         Nem, de szívesen megtudnám. Örömet szeretnék szerezni neked. Egyre inkább kezdem érteni, milyen dicsőség lenne, ha valóban követnélek.

         Ezzel már a kérdésedet is megválaszoltad.

         Valóban?

         Igen, számomra a dicsőség azt jelenti, hogyha a hozzád hasonló emberek valóban szeretnek engem. Jó lenne, ha látnák, hogy a kapcsolat köztünk helyreállt. Miután egyes bűneidet megbeszéltük, és ezek már nem zavarnak bennünket, csodálkozni fogsz, hogy mit fogunk tenni közösen.

         Uram, engedd meg, hogy megláthassam, mit tudunk együtt megvalósítani!

         Majd meglátod, ezt át fogod élni!

         Köszönöm!

Kérdés-felelet

Ha kérded, hogy miért lettünk keresztények,
íme a felelet:
Jézus önfeláldozó szeretetével
lekötelezett.


Ø  Ha rosszak a kilátásaid, nézz felfelé!
Ø  Az ég sohasem süket, csak ha a szívünk néma.
Ø  Légy több, mint aminek látszol.
Ø  A hit megfutamítja a félelmet.
Ø  Semmi sem olyan szép, mint ami igaz.
Ø  Jobb egy kis gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget.
Ø  Az igazi szeretet nem fél attól, hogy túl sokat talál adni.
Ø  Reménység: túllátni a látóhatáron.
Ø A tudománynak nincs arra hatalma, hogy a hitet kiirtsa, sem ereje, hogy cáfolja, sem képessége, hogy pótolja.
Ø  Add Istennek gyönge életedet, és majd meglátod, hogy Ő milyen mesterművet alkot belőled.


Négy fajta temetés van:

  1. Halottak halottakat temetnek,
  2. Halottak élőket temetnek,
  3. Élők halottakat temetnek,
  4. Élők élőket temetnek.



„Mohamed meghalt 632-ben, 62 éves korában. Buddha így szólt: az igazságot sajnos nem találtam meg – azután az ő teste is kihűlt.

De Jézus él! Jézus él! Sírja üres, sírja üres! Mondd csak, miért nem reménykedsz, miért nem??”

 


Valami jobbat…?

Egy ateista istentagadó propaganda anyagból iratokat küldött egy hitben élő fiatalnak. Javasolta azok elolvasását, s kérte, adjon véleményt arról, hogy azok mennyivel értékesebbek és kiválóbbak a Bibliánál.

A fiatalember ezt válaszolta:

  • Ha ön valami jobbat tud a Hegyi Beszédnél;
  • Szebb történetet ismer a tékozló fiú hazatérésénél;
  • Meghatóbbat tud az irgalmas samaritánus tetteinek leírásánál;
  • Vagy erkölcsileg színvonalasabbat a Tízparancsolat rendelkezéseinél;
  • Vigasztalóbbat a 23. zsoltár sorainál;
  • Továbbá, ha tud valamit, ami az Isten szeretetét kinyilatkoztatja, az Ő kegyelmét az emberi szívhez megnyerőbben eljuttatja;
  • Ha ismer valamit, ami az ember földi életét boldogabbá teheti, mint a Krisztus váltsághalálának elfogadása;
  • Ha ismerete van olyasvalamiről, ami biztosíték arra, hogy az örökkévalóságot a mennyországon kívül dicsőségesebben lehet eltölteni…

akkor küldje el mindezeket nekem… a lehető leggyorsabban.                                                                                     
                                                                                   Herold

 


„Nem csak Istent ismerhetjük meg kizárólag Jézus Krisztus által, hanem magunkat is csak általa ismerhetjük meg. Nélküle nem tudjuk, hogy mi az életünk, azt sem, hogy milyen a halálunk, sem azt, hogy ki Isten, és hogy kik vagyunk mi magunk.”


Láncszemek

Várakozni csak a hűség tud,

Megérteni csak a türelem,

Hinni csak az alázat,

Szeretni csak az önfeláldozás,

És célba érni csak az engedelmesség.


„Sok bölcs és jó könyvet elolvastam életem folyamán, de semmit nem találtam bennük, ami a szívemet úgy lecsendesítette és megörvendeztette volna, mint a 23. zsoltárnak ez a négy szava:
„mert Te velem vagy…”


„Mindenki megmenekül, aki segítségül hívja az Úr nevét.”
Róma 10:13


Olvasd el a mai áhítatot! Böngészd át a Békehírnököt! (Menüpontok jobboldalt fent.)

Napi áhítat
 
Békehírnök
Vallj színt!
Jártál már a Kabai Baptista Gyülekezetben?
    Sajnos még nem.
    Igen, de nagyon régen.
    Megfordultam ott két hónapon belül.
 
 
     
   
         
   
Email | Kedvencek közé | Kezdőoldal powered by SiteSet